And in the wood, where often you and I,

               Upon faint primrose-beds were wont to lie…”

                     William Shakespeare – Szentivánéji álom

Talán a virágok kulcsformája miatt, a XII-ik században Hildegard von Bingen, rupertsbergi zárdafőnöknő égi kulcsnak (Hymelslossel) nevezte el. Ez az elnevezés több nyelvben tovább élt. Magyarország egyes területein ma is péterke, szentpéter kulcsa, kulcsvirág, mennyország kulcsa néven ismert a kankalin. A legenda szerint Szent Péter elejtette a mennyország kulcsát, az gyökeret eresztett és sárga kankalinná változott. A néphit ugyanakkor védőszernek tartotta és úgy vélték, hogy minden zárat kinyit, erre utal német neve, a kulcsvirág (Schlüsselblume). Mivel Szent György napján virágzik, egyes helyeken szentgyörgyikének is nevezik.

Rendszertani besorolás, elterjedés

A Primula körülbelül 400 fajt tartalmazó növénynemzetség, a Primulaceae (kankalinfélék) családján belül. Színes virágaik miatt népszerű kerti növények.

A Primula veris L. (Huds.) (syn. Primula officinalis (L.) Hill.) évelő lágyszárú növény. Eurázsia mérsékeltövi területein él, főként hegyvidéki lomberdőkben, cserjésekben, tisztásokon. Magyarországon az Északi-középhegységben a leggyakoribb, de megtalálható az Alföld északi és nyugati részén és a Duna-Tisza közén is.

Figyelem!

Magyarországon a legtöbb kankalinfaj védett. Ide tartozik a lisztes kankalin (Primula farinosa Huds.), cifra kankalin (Primula auricula L.), sugárkankalin (Primula elatior (L) (Grufbg)), szártalan kankalin (Primula vulgaris Huds.).

A védett és okozottan védett növények gyűjtése, eltávolítása vagy életfeltételeinek megszüntetése szabálysértésnek minősül, aminek szankciója természetvédelmi bírság.

A nem védett fajokat gyűjthetjük vagy akár a kertünkben termeszthetjük is, de minden esetben nagyon fontos a helyes gyűjtés [9].

Botanikai leírás

A Tavaszi kankalin – Primula veris L. (Huds.) gyöktörzse sötétbarna, 10 cm hosszú, melyből a 20-25 cm hosszú gyökerek erednek. Levelei hosszúkás tojásdad alakúak, szárnyas nyélbe keskenyedve tőlevélrózsát alkotnak, felszínük ráncosodó. Virágai egyszerű ernyővirágzatot alkotnak, melyek a levéltelen tőkocsány csúcsán nőnek. Virágai bókolók, sárgák, a harangalakú, összeforrt öt szirmú párta torkában öt narancsszínű folt figyelhető meg. Március-áprilisban virágzik. Termése fogakkal nyíló, hosszúkás, tojásdad alakú toktermés, barnásszürke magokkal [9].

Gyűjtése, drogja és hatóanyagai:

A tavaszi kankalin gyöktörzsét és gyökerét (Primulae radix), levelét (Primulae folium) és virágát (Primulae flos) is használják gyógyászati célokra. A gyöktörzset virágzáskor vagy ősszel gyűjtik. Virágai nyíláskor, míg a levelek egész évben gyűjthetők.

Virágai szedés után gyors szárítást és száraz helyen történő tárolást igényelnek, különben elszíneződnek. 3-3,5 kg gyökérből, 6-7 kg virágból vagy 5 kg levélből lesz 1 kg száraz drog.

A növény minden része de különösen gyökere triterpénvázas szaponinokat és fenolglikozidokat tartalmaz, valamint nyomokban illóolajat. A gyökértörzs szaponintartalma 5-10% között van. A virágban kevesebb a szaponin, de flavonoidokat és illóolajat is tartalmaz. A levélben jelentős a C vitamin mennyisége, szaponintartalma viszont csak 2%.

A virágokat hagyományosan a népgyógyászatban használták nyugtatóként, valamint teakeverékek színesítésére és jelölésére [9].

A szaponinban gazdag kankalin-kivonatok hatékonyságát számos farmakológiai tanulmány bizonyította, amely erős asztma-, gyulladásgátló és vírusellenes tulajdonságokkal rendelkezik. A primol glikozidok és a szaponinok a Primula fajok jellemző vegyületei [2]. Tíz lipofil flavont izoláltak a Primula veris L. extraktumokból [3] valamint két új flavonol-glikozidot azonosítottak és izoláltak az olasz Primula fajokból [4].

Kutatásaink során a tavaszi kankalin hatóanyagainak kinyerésére és mennyiségi meghatározására végeztünk folyadékkromatográfiás kísérleteket és a luteolin flavonoid típusú vegyület megjelenését mutattuk ki nagyobb mennyiségben (lásd lenti ábra). [1]

Felhasználása

Friss, mézes illatú virágját saláták díszítésére lehet felhasználni. Nyugodtan fogyasztható minden része salátákba, virágát pedig akár kandírozni is lehet. Remekül mutat egy-egy sütemény vagy torta tetején.

A szárított virágokból nyugtató teát készíthetünk, de teakeverékek készítéséhez is felhasználhatjuk.

Források

1.Jurca Tünde, Marian Eleonora, Vicas Laura, Oana Neagu, Pallag Annamária, „Bioactive compounds and antioxidant capacity of Primula veris L. flower extracts”, Analele Universităţii din Oradea, Fascicula: Ecotoxicologie, Zootehnie şiTehnologii de Industrie Alimentară, Vol. XIV B, 2015, p.235-242

2.Muller A., M. Ganzera and H. Stuppner, 2006, Analysis of phenolic glycosides and saponins in Primula elatior and Primula veris (primula root) by liquid chromatography, evaporative light scattering detection and mass spectrometry, Journal of Chromatography A, 1112: 218-223

3.Budzanowski J., Morozoskwa M. and Wesolowska M., Lipophilic flavones of Primula veris L. from field cultivation and in vitro cultures, 2005, Phyto­chemistry, 66: 1033-1039

4.Fyco G., Rodondy G., Flamyny G., Passarella D. and Tome F.,  Comparative phytochemical and morphological analyses of three Italian Primula species, 2007 Phytochemistry, 68: 1683-1691

5.Brondani D.J., Nascimento C.R.M, Moreria M., Lima Leite A.C., De Souza I.A., Bieber L.W., Synthesis and Antitumour Activity of the Primin (2-methoxy-6-n-pentyl-1, 4-benzoquinone) and ana­logues, 2007 Medicinal Chemistry, 3: 369-372

6.Gamze Bas¸bülbül, Ali Özmen*, H. Halil Biyik and Özge S¸ Antimitotic and antibacterial effects of the Primula veris L. flower extracts. 2008 Caryologia Vol. 61, no. 1: 88-91

 7.Marina Cavaiuolo , Giacomo Cocetta * and Antonio Ferrante, The Antioxidants Changes in Ornamental Flowers during Development and Senescence Antioxidants 2013, 2(3), 132-155.

8.Poracova J. , M. Zahatnanska, M. Blascakova,  Contens of therapeutically effective compounds of cowslip (Primula veris L.) from various stands of Levocske mountains in Eastern Slovakia,2009  Planta med., 75-PD45.

9. Bernáth J. et al, Vadon termő és termesztett gyógynévények, Mezőgazda Kiadó, 2013, 537-538


A fotókat a Nagyváradi Egyetem hallgatója készítette.

Indexkép: Pixabay

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás