Papa nálunk sokak nagypapája. A vér szerinti unokákon kívül több gyereknek megadatott, hogy az általa szervezett nyári táborokban részt vegyen, ilyenkor együtt fedezték fel a környéket, mindenféle furfangos és okosító feladatsorokkal készült, amit szigorúan számon is kért. Történelem tudása vitathatatlan, képes volt a legkisebbeknek is érthetően és élvezetesen mesélni csatákról, királynőkről, intrikákról, többen közülük azóta is a történelem szerelmesei. Nem egy érzelgős fajta, sőt hihetetlen érzékkel képes a mai napig is kiszúrni a legérzékenyebb és legbizonytalanabb pontjainkat, ha éppen bele akarunk vágni valami új dologba. Amikor meséltem neki a gyógynövényes terveimről és ő elérzékenyülve kért, hogy „Keverj nekem planta teát, jó lenne érezni a gyerekkoromban megszokott ízt”, tudtam, hogy jó irányba haladok. Csak azt nem tudtam, hogy mi az a planta tea…
Végtelen hosszú vita kezdődött közte és Marcsi, a felesége között. Papa szerint az ötvenes években nem tudtak hozzájutni teafűhöz, ezért találták ki a planta teát, ami néhány növény levelének – többek között a gyalogszeder levelének – a keveréke. Ebből készült az ő kedvenc gyerekkori teája, aminek az ízét azóta sem sikerült senkinek reprodukálnia. Marcsi szerint ez sokkal nagyobb múlttal rendelkező tea, amit már az „Egy szerelem három éjszakája” című musical és film Planta dalában (4:06-tól) is megénekeltek. Marcsi egyébként – papával ellentétben – utálta ezt a teát.
OK! Kihívás elfogadva, csináljunk planta teát!
Létezik olyan internetes fórum, ahol úgy gondolják, hogy a platánfa levele szolgál alapanyagul, de ezt a legtöbben gyorsan el is vetik. Kiderül, hogy nem is teakeverékről van szó, hanem fermentált szederlevéllel helyettesítették a hiánycikknek számító fekete teát, ez volt maga a planta tea.
A környezetemben többen megerősítették a hetven év felettiek közül, hogy gyerekkorukban ők is itták a planta teát, és inkább a városiaknak vannak ilyen emlékeik, a falvakban gyerekeskedőknek nem.
Sajnos úgy tűnik, hogy ma már senki nem forgalmazza, viszont az Erdőkóstoló blog írója beszámolt saját készítésű planta teáról: http://erdokostolo.blogspot.com/2015/07/multidezes-avagy-planta-tea.html
Nem maradt más megoldás, papával szervezek egy-két nyári szederlevélgyűjtő túrát és addig kísérletezünk saját fermentálású szederlevéllel, amíg el nem találjuk azt a gyerekkori ízt.
Kép: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum digitális gyűjteménytár, https://mandadb.hu/tetel/97465/Planta_Magyar_Tea
További cikkek a Nyakiláb blogról:
Legutóbbi hozzászólások