„Az ablakhoz nyomul az orgona,

az ablaküvegen át rám nevet,

amit nem tudok megunni soha

a kékszemű tavaszüzenet.”

Csukás István: Tavaszi vers

 

„…Orgona, orgona, illatos muzsika, zengő és libegő lila virág, fürtjeim lengetem, illatom pergetem, szakíts le hát engem, s légy boldog te világ…” ( Várnai Zseni)

 

A közönséges orgona vagy májusi orgona (Syringa vulgaris L.) az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó faj. A csodás virágaival pompázó orgona az ehető növények közé tartozik.

Egy régi monda szerint Syrinx a kecskelábú és kecskeszarvú pásztoristen elől menekült, amikor is ijedtében egy karcsú nádszállá változott. Pán, a pásztoristen ebből a nádszálból készítette el sípját. Közismert, hogy az orgona vesszejéből is készíthetünk sípot, legkönnyebben tavasszal, amikor a fiatal vessző külső héjrésze egybe maradva lehúzható a belső fás részről. Tavasszal. A magyar orgona név, mely a templomi orgona sípjaira utalhat is innen származhat.

Az orgona hazánkban nem őshonos növény, a Balkán-félszigetről származik, és onnan került Törökországba. Csak a 16. században figyeltek fel rá az ott járó kutatók; a szultán udvarából hozott orgona először 1589-ben virágzott az egyik követ bécsi kertjében.

A közönséges orgona, a Syringa vulgaris L. tudományos nevét Linné svéd botanikustól kapta. A „syringa” görög eredetű szó a „syrinx” vagy „syringos” szóból szárm azik, ami sípot, illetve csövet jelent. Az orgona vesszői ugyanis a rügyekkel és a rügyek közötti szárrészekkel gégecsőre emlékeztető formájúak. Vannak, akik ebben látják a cső szóra való utalást.

Gyógyhatása

A közönséges orgonát már a népgyógyászatban is alkalmazták.

Virágait lázcsillapítóként használták, égési sebekre a fehér alfajt találták hasznosnak („fehérboroszlán”) [3]. Kutatások során derült fény a Syringa vulgarisból izolált glikozidikus kötésben részt vevő fenilpropán vegyület, a verbaszkozid gyulladáscsökkentő hatására. Ezt a kísérletet egereken végezték, aminek az eredményéből egyértelműen látszik, hogy a többszörös gerincvelői trauma okozta gyulladást csökkentette [7].

A kozmetikai ipar is felhasználja az orgonát, mivel kivonatait sikeresen alkalmazzák aknés és pattanásos bőr kezelésére. A kivonatban található verbaszkozid gyulladáscsökkentő és 5α-reduktáz gátló hatása révén meggátolja az újabb aknék és pattanások kialakulását és segíti a gyógyulást [1]. A daganatellenes terápiában is próbálkoznak bizonyítani a Syringa vulgaris sejtburjánzást gátló hatását, miután in vitro ezt már sikerült igazolni [8].

Kutatások bizonyítják a Syringa vulgaris hipoglikémiás hatását, amire már a népgyógyászat is felfigyelt. Orgonából készült tinktúrát adva egereknek orális glükóztolerancia teszt előtt a 30 és 60 perces vércukorszint is kisebb lesz, mint a kontroll csoporté [6].

A Syringa vulgaris egyik hatóanyaga a fenilpropán vázas sziringin, ami egy fahéjglikozid. A sziringinnek tulajdonítják a hipoglikémiás hatást [7].

Aromaterápia

Az orgona illóolajának a belélegzése és külsőleg történő használata különösen hasznos magas stressz-szint, szorongás, gyenge immunrendszer, parazitafertőzések, napégés, vágások és zúzódások kezelésére.

Orgonalekvár

Nagyon finom ízű lekvár készíthető az orgona virágaiból, enyhén érezve az orgona illatos ízét, illetve fellelhető egy nagyon kellemes mézes íz is a lekvárban.

Referencia

  1. Bremnes L.- Fűszer- és gyógynövények, Novotrade kiadó, Budapest, 1998: 131.
  2. Eșianu S., Laczkó- Zöld E., Nan M.- Farmacognozie, Îndrumător de lucrări practice, vol. I., Litografia U.M.F. Târgu Mureș, 2010: 50
  3. Genovese T., Paterniti I., Mazzon E. et al.- Efficacy of treatment with verbascoside, biotechnologically produced by Syringa vulgaris plant cell cultures in an experimental mice model of spinal cord trauma, Naunyn-Schmied Arch Pharmacol, 2010, vol. 382: 331–345.
  4. Hildebert Wagner S. B.- Plant drug analysis- A thin layer cromatography atlas, second edition, Springer kiadó, München, 2001, 196.
  5. Niu HS, Liu IM, Cheng JT, et al. – Hypoglicemic effect of syringin from Eleuterococcus senticosus in streptozocininduced diabetic rats, Planta Med. 2008, 74: 109-13.
  6. Szabó A., Péntek J.- Ezerjófű, Kriterion kiadó, Bukarest, 1976: 122, 152.
  7. Szűcs L.- A növénykedvelő kislexikona, Gondolat kiadó, Budapest, 1977: 480-481.
  8. Wamidh H., Adel M.- Antiproliferative activity of plant extracts used against cancer in traditional medicine, Scienta Pharmaceutica, 2010, vol. 78: 33-45.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás