Illatos ibolya (Viola odorata)

Ehető virágok / 1. rész

Cikksorozatunk első része a jól ismert és kedvelt illatos ibolyáról szól.

Érdekességek az ibolyáról

Homéros ábrázolásában Zeus és Héra esküvőjén a nászágy egy puha ibolyaszőnyeg volt, Shakespeare Szentivánéji álom című darabjában ebből készít szerelmi varázsitalt az egyik szereplő, Erzsébet Királynőnek, Sissinek a kedvenc színe és virága az ibolya volt és Goethe erdei sétáira mindig vitt a zsebében ibolyamagokat, amit aztán szétszórt, így köszönve meg a természetnek a sok szépséget.

Egy kis botanika

A  Viola odorata L., az  illatos ibolya, vagy más gyakran használt magyar nevei a márciusi ibolya, mezei viola, kék viola, az ibolyavirágúak rendjébe (Violales), az ibolyafélék (Violaceae) családjába tartozó faj. Hagyományosan gyógynövényként ismert, drogja a gyökeres gyöktörzse (Violae odoratae rhizoma et radix), de drogot képez a levél (Violae odoratae folium)  és külön a virág (Violae odoratae flos) is.

Az  illatos ibolya évelő növény, gyöktörzséből vékony, hosszú indák is fejlődnek. Levelei tőállók, ezért a virágok a tőkocsányon fejlődnek. A levelek szíves vállúak, kerekdedek, csúcsuk lekerekített. A pálhalevelek széles tojásdadok. A virágok szirmai tövükig ibolyaszínűek, ritkán halvány rózsaszínüek vagy fehérek, sarkantyúsak, illatosak. Toktermése pelyhes. Március, április környékén virágzik, néha még májusban is. Előfordulását tekintve, európai flóraelem, főleg lomberdőkben gyakori, azok szélén, bokros helyeken fordul elő.

Gyógyhatása

A hagyományos népi gyógyászatban elsősorban a gyökeres gyöktörzsét használták (köptető és nyugtatóként), azt kora tavasszal vagy késő ősszel gyűjtötték, megmosták, majd szellős helyen szárították. A leveleket és a virágokat is lehet gyűjteni, ezeket hűvös, árnyékos helyen kell szárítani.

Triterpénvázas szaponinokat valamint a szalicilsav származékait tartalmazza, ezért nyugtató hatású főzet készíthető belőle. Pakisztánban egy kutatócsoport  bebizonyította, hogy az ibolya lázcsillapító hatása az aszpirinéhez igen hasonló, Indiában pedig az ibolya a mandulagyulladás hagyományos gyógyszere.

A virág csodálatos illata

Leggyakrabban használt része viszont, napjainkban, az ellenállhatatlan, édes illata miatt a virága. Dél-Franciaországban és Olaszországban olajat készítenek a virágokból (sajtolással vagy enflourage technikával), mely a világ egyik legdrágább illóolaja, ezért számos világhírű illatkompozíció része, illetve alapja (Christian Dior: J’adore, Gucci: Gucci II, Yves Saint Laurent: L’ Homme, Givenchy: Extravagance, Armani: Emporio Night). A- és C-vitaminban gazdag hatóanyagai miatt bőrnedvesítő és hidratáló arckrémek alapjául is szolgál az ibolya virág.

Felhasználása a táplálkozás kiegészítőjeként

A frissen leszedett virágokat használhatjuk saláták készítéséhez és díszítéséhez, a kellemes színe és a finom íze miatt. Kandírozott ibolyavirágot is készítenek (itt figyelni kell a meglehetősen magas cukortartalomra).

Kandírozott ibolya virág készítése:

Hozzávalók:

• Friss, mosás nélküli ibolya szárral együtt megbízható helyről
• 1 tojásfehérje
• 2 evőkanál porcukor vagy vaníliás porcukor

A tojásfehérjét kicsit felverjük. A száraz, megbízható helyről beszerzett ibolya virágokat a száruknál megfogva belemártjuk a tojásfehérjébe, majd meghempergetjük a porcukorba. Végül a szárakat lecsippentjük és meleg helyen vagy napon megszárítjuk a virágokat (Sütőben nem ajánlott szárítani, mert a szirmok nagyon érzékenyek és hamar megsülnek, úgy pedig nem használhatók)

Tapasztalatok szerint hosszú hónapokig eltartható a kandírozott ibolya.

Saláták ízesítése, díszítése

Forrás

1. Jurca T,  Pallag A, Marian E, Mureșan M E, Stan R L, Vicaș L G, The Histo-Anatomical Investigation and the Polyphenolic Profile of Antioxidant Complex Active Ingredients from Three Viola Species, Farmacia, 67, vol 4, 2019, 634-640. http://www.revistafarmacia.ro/201904/2019-04-art-12-Jurca_Pallag_Vicas_634-640.pdf
2. Feyzabadi Z, Ghorbani F, Vazani Y, Zarshenas MM, A critical review on phytochemistry, pharmacology of Viola odorata L. and related multipotential products in traditional Persian medicine. Phytother Res., 2017; 31(11): 1669-1675.
3. Khattak SG, Gilani SN, Ikram M, Antipyretic studies on some indigenous Pakistani medicinal plants. J Ethnopharmacol., 1985; 14: 45-51.
4. Koochek MH, Pipelzade MH, Mardani H, The effectiveness of Viola odorata in the prevention and treatment of formalin-induced lung damage in the rat. J Herbs, Spices Med Plants, 2003; 10: 95-103.
5. Vishal A, Parveen K, Pooja S, Kannappan N, Kumar S, Diuretic, laxative and toxicity studies of Viola odorata aerial parts. Pharmacol online, 2009; 1:739-748.
6. Stojković D, Glamočlija J, Ćirić A, Šiljegović J, Nikolić M, Soković M, Free radical scavenging activity of Viola odorata water extracts. J Herbs Spices Med Plants, 2011; 17: 285-290.
7. T. Jurca, A. Pallag, E. Marian, M.E. Mureșan, R.L. Stan, L.Vicaș, “The histo-anatomical investigation and polyphenolic profile of antioxidant complex active ingredients from three Viola species”, Revista Farmacia, ISSN 0014-8237,67(4), 2019, p. 634-640,
8. Siddiqi HS, Mehmood MH, Rehman NU and Gilani AH (2012) Studies on the antihypertensive and antidyslipidemic activities of Viola odorata leaves extract. Lipids in Health and Disease 11,6.
9. P. Kumar and Digvijay, “Assessment of genetic diversity of Viola serpens Wall. in Himachal Pradesh using molecular markers,” World Journal of Pharmaceutical Research, vol. 3, no. 2, pp. 2716–2726, 2014.
10. Karioti A, Furlan C, Vincieri FF and Bilia AR (2011) Analysis of the constituents and quality control of Viola odorata aqueous preparations by HPLC-DAD and HPLC-ESI-MS. Analytical and bioanalytical chemistry 399, 1715-1723.
11. N. Muhammad, M. Saeed, A. A. Awan, and H. Khan, “Ethnomedicinal, phytochemical and pharmacological profile of genus Viola,” Phytopharmacology, vol. 3, no. 1, pp. 214–226, 2012.

A fotók a szerzők saját készítésű felvételei